Tünetek

A vírus lappangási ideje 3-6 nap. Ezután két fázis következik. Miközben némely fertőzés tünetmentes, az első, akut fázisban láz, izomfájdalom (erős derékfájás), fejfájás, hidegrázás, étvágytalanság, émelygés, hányás jelentkezik. A magas láz gyakran lassú pulzussal párosul. 3-4 nap után a legtöbb beteg meggyógyul, a tünetek megszűnnek.

A betegek 15%-a kerül 24 órán belül a toxikus fázisba. A láz ismét megjelenik, a beteg besárgul, hasi fájdalmai vannak és hány. Vérhányás, orrvérzés, a szem és/vagy a gyomor vérzése is előfordulhat. A vesefunkciók lelassulnak, illetve le is állhatnak. A toxikus fázisba került páciensek fele 10-14 napon belül meghal. A többiek szervi károsodás nélkül meggyógyulnak.

A sárgalázat nehéz felismerni, különösen a korai stádiumban. Könnyen összekeverhető a malária, tífusz, néhány vírus okozta tünettel, illetve mérgezéssel. A laboratóriumi vizsgálat a gyanús eseteket kiszűrheti, ugyanis a vérvizsgálat kimutatja a sárgaláz ellen termelődött antitesteket.

Fertőzött területek

A megbetegedések és a halálozások túlnyomó része Afrika trópusi részein fordul elő, ahol a sárgaláz súlyos egészségügyi problémát jelent. Afrikában a sárgaláz periodikus, sőt váratlan kitöréseit is megtapasztalják a városokban. 32 afrikai ország számít a sárgaláz által veszélyztetett területnek, 610 millió lakossal, akik közül több, mint 219 millió él városi környezetben.

A sárgaláz népbetegségnek számít 10 dél- és közép-amerikai országban és számos karib-tengeri szigeten. Bolívia, Brazília, Kolumbia, Equdor, Peru és Venezuela számít a legveszélyeztetettebbnek. Habár a betegség általában csak szórványosan előforduló esetekben és kisebb kitörésekben mutatkozik, majdnem az összes jelentősebb nagyvárosi régió az amerikai trópusokon már újrafertőződött és a legtöbb városlakó sebezhető a fejletlen immunizációs lehetőségek miatt. Latin-Amerika ma nagyobb veszélyben van a városi járvány kitörését tekintve, mint bármikor az elmúlt 50 évben.

A sárgaláz vírusa egyre jobban terjeszkedik a városi és a vidéki területeken egyaránt. A betegséget terjesztő szúnyog újra fertőz azokon a területeken is, amelyekről már korábban kiirtották. A betegséget eredetileg Afrikából „importálták” Amerikába, de mára már nagy területeken meghonosodott ott is. Annak ellenére, hogy Ázsia a szúnyogok jelenléte miatt veszélyeztetett terület, még nem jelentettek megbetegedést.

Becslések szerint évente 200 ezer sárgalázas eset fordul elő (ezek közül 30 ezer halálos), azonban a nem jelentett megbetegedések miatt az esetek csekély százaléka azonosítatlan marad.

Terjedés

Az emberek és a majmok az emlősök közül a legveszélyeztetettebbek. A vírus egyik állatról a másikra (horizontális átvitel) szúnyogcsípéssel (vektor által) terjed. A szúnyog a fertőzött petével tudja továbbadnia a fertőzést az utódjának (vertikális átvitel). A szúnyogok a szárazsággal szemben is ellenállóak, a számukra kedvezőtlen száraz időszakot pete alakban vészelik át, és csak az esős évszakban kelnek ki. Ennek következtében a szúnyog évről-évre tudja terjeszteni a vírust.

Emberek megbetegedése

A sárgaláznak három típusa van: trópusi, közbenső és városi. Afrikában mindhárom, Dél-Amerikában pedig csak a trópusi és városi sárgaláz fordul elő.

• Trópusi sárgaláz. A trópusi esőerdőkben, a majmok közt bukkan fel, amelyek a szúnyogok által fertőződtek meg. Ezek a majmok továbbfertőzik a vérüket szívó szúnyogokat. A vektorrá vált szúnyogok az esőerdőben kiránduló embereket megcsípik, és szórványos esetekben sárgalázat okoznak. Az esetek többségében az erdőben dolgozó embereket érinti a probléma. Alkalmanként a vírus emberek között is terjed.
• Közbenső sárgaláz. Afrika szavannáin kis arányban okoz járványt. Ez eltérően viselkedik a városi járványtól; több különálló falu szenved egyidejűleg a járványtól, és kevesen halnak meg. A szúnyogok a majmoktól és az emberektől fertőződnek meg.
• Városi sárgaláz. Hatalmas járványokat okozhat, ha a vírussal fertőzött bevándorló magas népsűrűségű helyre kerül. Ezután a szúnyogok emberről-emberre terjesztik a vírust; a majmok ebben az esetben nem terjesztik a vírust.

Kezelés

Kifejezetten sárgaláz elleni kezelés nincs. A kiszáradást és a lázat folyadékkal és paracetamollal lehet kezelni. A bakteriális felülfertőződést megfelelő antibiotikumokkal lehet kezelni. Az intenzív kezelés sokat javíthat a súlyos betegségben szenvedők állapotán, de ez nagyon ritkán elérhető a szegényebb, fejlődő országokban.

Forrás: www.who.com, www.oek.hu